"A gyereknevelésben a szándék a legfontosabb." - Mirai, lány a jövőből kritika

mirai-3.jpg

Nem sok anime kerül a mozikba idehaza, pláne nem szinkronosan, ezért is nagy szó, hogy Mamoru Hosoda legújabb egész estét filmje igen. A filmet ugyan csak december 27-étől láthatja a nagyérdemű, de egy vetítés elejéig az Anilogue közönsége már részese lehetett.

Hosoda eddig olyan klasszikusokat alkotott, mint Az idő fölött járó lány, a Nyári háborúk vagy épp A fiú és a szörnyeteg. Most ezektől eltérően egy olyan témát dolgoz fel, melyet minden szülő, akinek egynél több gyereke van tökéletesen ismer. Ez pedig nem más, mint a gyermeki féltékenység.

Főszereplőnk Kun, az alig négy-öt éves kisfiú, akinek hatalmás változást hoz az életében kishúga Mirai megszületése.

Kun egyke gyerek volt sokáig, most viszont ott a kishúg, akivel anyu és apu is többet törődik, mint vele. Ez persze a felnőttek számra teljesen egyértelmű, egy csecsemő mégiscsak több figyelmet igényel. Kun amúgy jóravaló gyerek, kedves és segítőkész, csak kicsit elveszett az új felállásban, ahogy ez gondolom minden ilyen esetben megtörténik a gyermekekkel.

Kun a fantáziájába menekül, először a kutyájuk emberi alakjával ismerkedik meg, majd a már iskolás Mirai-al, dédnagyapja fiatalkori énjével és anyja gyermekkori verziójával is sikerül egy egy történetet elmesélnie. Minden egyes történetnek fontos szerepe van a gyermek elfogadásában. Míg a dédapa megtanítja felemelni a fejét és úgy szemlélni a világot, kitartani, ha valamit szeretnénk, addig édesanyja gyermekkori énje rávilágít arra, hogy rosszasággal nem lehet elérni a céljainkat.

A történetben Kun megjárja a poklok poklát, elveszett gyerek lesz, aki nem tartozik sehova, de mégis Mirai bátyja. Majd végül rájön, hogy a múlt minden egyes darabja ehhez a ponthoz vezetett, hogy neki legyen egy kishúga, akit védenie és szeretnie kell örökké.

Kun szülei igazán érdekesek, az első gyermekkel az anya maradt otthon, de a másodikkal már az apa fog otthon maradni. Látszik, hogy az első gyermek felnevelésében az apa nem nagyon vett részt, így most szétesve próbálja meg egyben tartani azokat a napokat, amikor az anya elutazik üzleti útra. Káosz-káosz hátán, fáradtság és szétszórtság jellemez minden percet Mirai megszületése óta. Mindenki nagyon jó szülő akar lenni, de már a jóval is beérnék, vagy szerintem egy kis csenddel is akár.

A film tökéletesen mutatja be a gyereknevelés nehézségeit, a gyermekek ábrázolása, Kun érzelmei mind mind tökéletesen valósághűek, melyeket mosolyogva ülnek végig azok a szülők, akiknél a kisebbik testvér elfogadása már lejátszódott, akiknél pedig nem, azok pedig megnyugodhatnak, ez nem egyedi eset.

Hiába rajzfilm, a Mirai-t nem tudom mindenkinek ajánlani, gyerekeknek pláne nem. Néhol félelmetes és nem is hiszem, hogy átadja a konfliktust igazán egy gyermek számára. Mindenki másnak nagy szívvel tudom ajánlani, igazán szépen rajzolt és mély tartalmú mű.