A varázsvilág húsz évvel ezelőtt is menő volt, mikor én még csak általánosba jártam és most is az. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy sikerült a Legendás állatok is megfigyelésükből, ami egy 300 oldalas könyv, egy filmtrilógiát alkotni.

No persze mondhatnánk, hogy ez nem teljesítmény, hiszem a Hobbitból is sikerült, de azért valljuk be, az nem lett egy főnyeremény. Ellenben ezzel.

A Gindelwald büntettei igazából a Grindelwald manipulációja címet is kaphatta volna, hiszen emberünk olyan szinten benne van az érzelmi manipulációban, mint ahogyan a véletlen becsúszott gyerekkel pasit magához láncoló nő legjobb pillanataiban sincs.

A középpontban az a Credence áll, akit már az első részből is ismerhetünk. Természetesen túlélte a metróban ellene elkövetett merényletet és most európában, jobban mondva Párizsban próbálja megtalálni a családját. Ez persze nem egyszerű, hiszen lépten-nyomon legyilkolják a családhoz vezető nyomokat, hogy a végén a  Père-Lachaise-ben kössünk ki, meghallgatva Grindelwald szónoklatát a szebb jövőről.

Persze a történet ennél sokkal bonyolultabb. Feltűnik benne Göthe régi (Leta Lestrange) és új (Propentina, röviden csak Tina, senki nem hívja a teljes nevén) szerelme is. Persze mind a kettejükkel hadilábon áll, a régit épp bátyja készül elvenni, míg az újat úgy vérig sértette, hogy az már szóba sem áll vele. Feltűnik még a mugli Jacob és szerelme Queenie, aki amilyen ártatlan olyan befolyásolható, Spoiler! így kicsit sem nagy csavar, hogy Grindelwald egy pillanat alatt maga mellé állítja. 

A szebb jövő elérésében csak Dumbledore professzor áll nagyon az útban, így őt kéne valahogy eltenni láb alól. Persze Grindelwald nem áll ki a prof ellen és fordítva is csak azt halljuk, hogy nem lehet, a pontosan miért is nemre azonban a film közel végéig várnunk kell. Ez sem egy meglepő fordulat igazából, hiszen a tükörben látjuk mit műveltek ezek ketten régen. Ami meglepőbb, hogy Grindelwald mivel eteti a kis Credence-t, kik is a rokonai, vagy inkább hogy KI. Erre még én sem számítottam, de kíváncsian várom, hogy mi az igazság.

Míg mindenki jól játszik és kicsit sem irritáló, addig kedves Lita Lestrange-ünk olyannyira az agyamra ment, hogy nem is értem miért szereti mindenki ezt a siralmas nőszemélyt, akinek arcán a véget nem érő önsajnálat ül egész film alatt és csak arról panaszkodik, hogy neki mennyire rossz, holott ő hozta magát ebbe a helyzetbe. Köszönjük Lita, leülhetsz.

Johnny Depp az utóbbi években nagyon nincs formában, így reméltem, hogy nem hagyják nagyon színészkedni, hogy elrontsa a filmet. Szerencsémre nagyon keveset beszél és azt is valahogy sikerült jól megoldania, így nem válik megint Jack Sparrow kapitánnyá. A filmben amúgy én felfedeztem egy kis náci felhangot, pláne a kis követői közül többen is úgy néznek ki, mint egy-egy jól szabott SS tiszt. A szebb jövőjük is nagyon sokban hajaz arra az ideára. 

Eddie Redmayne valószínűleg nem ezért az alakításáért fogja a kövi szobrocskát megkapni, de sebaj, mi így is szeretjük a csetlő, botló és állatokat szerető Göthe szerepében. Vagy legalábbis én kifejezetten bírom a karakterét.

A többiek hozzák a formát. Jude Law Dumbledore-ja, olyan amilyennek lennie kell. Ha nekem ilyen profjaim lettek volna, tuti szívesebben járok be az órákra. Alison Sudol és Katherine Waterston nem sok vizet zavarnak amúgy, vannak, sodorják őket az események és ennyi.

Vannak azonban furcsaságok a filmben. 
A timeline ebben az univerzumban is érdekesen működik, McGalagony példának okáért, még Göthét is tanította, sőt 1926-ben is az iskola oktatója volt, holott elvileg 1935-ben született. Érdekes.
De azt és érdekes megnézni, hogy 1926-ben milyen fiatalos volt Dumbledore, és 10 évvel később, mikor a kis Voldemortért ment mennyit öregedett.
Nagini karakterét is össze kéne Voldemorttal hozni valahogy, de hát Voldemort most születik csak meg, ennek okán pedig aki a közte és Nagini között lévő szerelmi szálról ábrándozott az bukta a dolgot.

Engem személy szerint kicsit csalódással tölt el, hogy nagyon keveset varázsolnak a filmben. Persze, amit varázsolnak az menő meg jól néz ki, mert Grindelwald néphívója azért százszor menőbb, mint Voldemort kígyós cucca, de jó lett volna ha megdobják a varázslatokat kicsit. Nicholas Flamelt például megnéztem volna valami nagyot alkotni, ha már a bölcsek kövét is képes volt megtákolni otthon.

Összességében mindenkinek ajánlom a filmet, nem csak a fanatikusoknak. Aki panaszkodik, hogy túl sok cselekmény van, vagy túl sötét, azokkal ne foglalkozzatok. IMAX-ben igazán látványos, így érdemes ott megnézni.